A magyar mezőgazdaságban régóta súlyos gondot okoz a munkaerőhiány, a járvány pedig csak tovább rontott a helyzeten, de aztán egy rendelet-módosítással megengedték, hogy a környező országok egész területéről idejöjjenek a hazai munkaerőnél lényegesen kisebb igényű vendégmunkások. A szélsőséges időjárás miatt végül mégsem lesz szükség annyira sok idénymunkásra, a fagy és a szárazság miatt feleannyi, negyedannyi gyümölcs lesz idén, mint szokott.
Több nyugat-európai országban is problémát okozott, hogy a - főként közép-kelet-európai - mezőgazdasági idénymunkások a koronavírus miatt nem érkeztek meg megfelelő számban. Nagy-Britanniában például csak a szokásos munkaerő harmada jött meg a korlátozások miatt. A brit kormánytisztviselők akkor arról beszéltek, hogy a járvány okozta új helyzet miatt az agrárszektornak - mindenekelőtt a gyümölcs- és a zöldségtermelőknek - brit munkavállalókat is be kell vonniuk a betakarítási munkálatokba.
Minden idők egyik leggyengébb gyümölcstermése
Tavasszal páratlanul sok, 15 – 18 fagyos éjszaka volt Magyarországon, melyek közül több is olyan mértékű lehűlést hozott, amely önmagában is jelentős károkat okozott volna. A FruitVeb becslései szerint emiatt az eddigi, legerősebb fagykárokkal sújtott, 2007. és 2011. évihez hasonlóan alacsony, nagyjából 500 ezer tonna gyümölcstermés várható. Egy átlagos évben 800 – 900 ezer tonna között mozog a hazai gyümölcstermés, a legjobb években (2014., 2018.) pedig 1,1 – 1,2 millió tonna termést takarítottak be. Persze hangsúlyozzák, hogy ezekben a becslésekben még nagy a bizonytalanság.
A fagykár mellett jelentős gondot okozott az aszály is. Februárban, márciusban és áprilisban gyakorlatilag nem volt értelmezhető mennyiségű csapadék. Az Országos Meteorológia Szolgálat (OMSZ) adatai szerint például március 8-tól április 26-ig tartó 50 napos időszakban csak 11,7 milliméter hullott országos átlagban. Ez pedig nem elegendő ahhoz, hogy a víz eljusson a növény gyökeréig - mondja Apáti.

No comments:
Post a Comment